Reggel ismét szereléssel kezdünk. Levi külsőjéből Lóci kiszedi a tüskét (épp ideje volt – vagy csak este, most pedig újabb defektet kell kezelni?), Janiéból a nyolcast. Peti tegnap félreértette, mégse lesz reggel mise. Így reggelizünk, halat. Az olaj kicsurog a kőre, Luca feltakarítja. Lóci odaadja a másik SIM-kártyáját Halász úrnak. Andris ma nem teker (a tegnapi esés nyomán). Ha már Ravennában nem láttunk belülről templomot, megnézzük a szintén VI. századi San Apollinare in Classét. Új útra váltunk: SS16. Sík, forgalmas, a változatosság kedvéért kamionok adják a hátunkba a szelet. Idővel lekanyarodunk a tengerpartra. (Megállunk egy Shell kútnál, nincs WC, a következő kútnál majd lesz. A következő kút szintén Shell, de a túloldalon. Megállunk, nincs WC. Legközelebb a mi oldalunkon lévő kútnál állunk meg! Ilyen nem nagyon van.) Sebi durrdefektet kap éppen Rimini előtt, Kende külsőt és belsőt ad neki. Ebéd Riminiben, a kocsit feltörik, szerencsére semmi nem tűnik el. Amúgy Rimini elővárosában vagyunk. Újabb strandolás jön, de páran nekivágnak San Marinónak (Megyeri Sanyi, Varga Peti, Kati, Marci, Sebi, Balázs, Gábor, Kende, János és én). Kérdezgetjük, hogy merre kell menni, a végén már Riccionéban vagyunk, Sanyi segít a GPS-szel. Nagy emelkedő, aztán lejt, és kijutunk a Riminiből jövő útra. Közben János visszafordult, mert a kerékpár vázán megjelent egy repedés. Másnap meghegesztették. Vízhiány, egy kutas megtölti kulacsainkat. Kemény az emelkedő, több darabban futunk be, hátul érkezem. A bicikliket bevisszük, majd rögzítjük őket és gyalogolunk. Kendéék maradékra pályáznak, kapnak is valamit. Éttermen vágunk át a kilátóhelyre. Kattognak a fényképezők, de már indulni kell. Peti leejti a fényképezőjét. Ledöngetünk a lejtőn. Mindenki épségben. Sötétben Misano Adriaticóba, Sanyi GPS-szel bevisz a szállásra. Tízkor érkezünk, kész a gyümölcsleves, együtt eszünk az atyával. Hullócsillagok az égen, Csongor még sosem látott, most is lemarad róluk. Kint alszunk, de bent lehet zuhanyozni.